A technológiai evolúció az elmúlt 30 évben magával ragadó és káprázatos. Egy rendkívül erőteljes szövetségese lett mindennapi életünknek, felszabadítva minket számos fizikai és szellemi terheléstől.

Emlékezzünk csak, hogy egykor a fejünkben történő számolás volt a norma, most pedig a számológép elintézi ezt helyettünk. Az olvasás, amelynek egykoron művészetét értékeltük, mostantól egy számítógép által szintetizált hanggal történik. Az egészségünk gondozása, amit oly gyakran figyelmen kívül hagyunk, mostantól a szakemberek és a modern gyógyszerészet kezében van. Sőt, még az egészséges étkezést is kiiktathatjuk, ha a táplálékkiegészítőkkel pótoljuk azt. Olyannyira támaszkodunk a technológiára, hogy végül képesek vagyunk elfelejteni a legfontosabb dolgokat, mert mindig van valaki vagy valami, ami helyettünk gondolkodik, megold problémákat.

És most, mint az utolsó puzzle-darab, a mesterséges intelligencia – a közelmúltban nagy hírnévre szert tevő – bejelentkezik, hogy a szöveggenerálás, gondolkodás, döntéshozatal terhét is levenné rólunk.

Tegnap egy tanítványom megkérdezte, mit gondolok az ‘AI’-ról, a mesterséges intelligenciáról? Egyik szemem könnyes, a másik mosolyog. Mielőtt véleményt alkottam volna, alaposan körüljártam a témát, és a mesterséges intelligencia világába merültem. Azt láttom, hogy a kevésbé tájékozottakat, tanulni lustákat, tovább süllyeszti a tudatlanságba, míg a tájékozottak számára csak feleslegessé válik. Látszólag egy újabb eszközt adtak a kezünkbe, amelyre tovább háríthatjuk a felelősséget.

A korunk egyik legnagyobb divatja a felelősség áthárítása – hagyjuk, hogy mások ‘megoldják helyettünk’. Egyre több emberben veszik el az a belső erő, hogy saját életéért felelősséget vállaljon. Ne feledjük, nekünk kell tanulnunk, ismereteket szerezni, az egészségünkről gondoskodni, lelkünkkel törődni. Nem várhatjuk, hogy mások éljék helyettünk az életünket. Gyakran felháborodunk, hogy szabályok szerint éljünk, miközben éppen a technológia térnyerésével engedjük, hogy ez történjen.

De ne érts félre, nem a technológia fejlődése ellen beszélek. Sőt, ha az egyénnek van felelőssége a tudása, élete, egészsége és lelke iránt, a technológia kiváló eszközzé válhat a kezükben. Egy eszközzé, amivel harmonikusan együtt élhetünk, hogy még hatékonyabban éljük meg életünket.

Az emberekből kiveszett a tanulás iránti vágy, hiszen az internet mindent tud. Amikor elfelejtünk tanulni, miközben a felelőséget hárítjuk az informatika háttértárára, akkor elfelejtjük a legfontosabbat, ami által emberré váltunk, a tanulást.

Az a figyelmeztetésem csupán, hogy ne váljon a technológia olyan bástyává, amelyre teljes mértékben hagyatkozunk, mert akkor mi magunk válunk agyatlan robotokká, a technológia áldozataivá.

Bevallom, van egy sor ember, aki elől eltiltanám a mesterséges intelligencia használatát.

Bágyok Károly
SeishinDo Mester